Fordulj kedves lovam

Fordulj, kedves lovam, napszentület felé,
Úgysem jövünk többet soha visszafelé.
Messze földre megyek, elbujdosom innen,
Szép szülőhazámat nem látom meg többet.

Fúdd el jó szél, fúdd el, hosszú útnak porát,
Hosszú útnak porát, fakó lovam nyomát!
Jó ló volt a fakó, jó a viselete.
Áldja meg az Isten, azt ki fölnevelte!

Porladozik csontja, fekete főd nyomja,
Az én bús szívem is csak a bú rongálja.
Árva vagyok árva, mint réten a tarló,
Kinek ékességét, elvette a sarló.

Az idegen földön olyan beteg vagyok,
Szomszédim házáig alig elámbolygok.
Szomszédim azt mondják, talán meg is halok,
Én is azt gondolom, meg sem is maradok.

Idegen országban idegen emberek,
Járok az utcákon, senkit nem ismerek.
Szólanék hozzájuk, de ők nem értenek.
Ezen az én szívem de nagyon kesereg.

on 06 április 2015
Találatok: 986